�ltal�nos megjelen�s: Az �ri�s schnauzer nagy�tott, erõs�tett v�ltozata a schnauzernek. Dr�tszõrû, nagytermetû, ink�bb z�m�k, mint karcs� kutya. Testfel�p�t�se kvadratikus, mely azt jelenti, hogy testhossz�s�ga k�zel azonos marmagass�g�val. Nem f�l�nk, r�menõss�ge, mely higgadts�ggal �s nyugodts�ggal p�rosul, j�fajta karakterr� teszi. Megb�zhat�, gazd�j�hoz felt�tlen hû. Rettenthetetlen b�tors�g, j�indulat� term�szet �s gyermekszeretet jellemzi. �sszess�g�ben egy dacos, harcra k�sz, tiszteletrem�lt� kin�zetû kutya. Nagyon fejlett �rz�kszerveinek, reakci�erej�nek, kik�pezhetõs�g�nek, erej�nek, �llhatatoss�g�nak, gyorsas�g�nak, az idõj�r�s viszontags�gaival �s a betegs�gekkel szembeni ellen�ll�k�pess�g�nek k�sz�nhetõen kiv�l�an alkalmas arra, hogy kem�ny �s sz�v�s szolg�lati munkakuty�v� v�ljon.

R�szletes standard

Fej: Erõteljes, ny�jtott form�j�, erõsen ki�ll� tark�csont n�lk�l, a szemtõl az orrhegyig fokozatosan keskenyedõ. A fejnek az orrv�g �s a nyakszirtcsont k�z�tt m�rt hossz�s�ga a h�t hossz�s�g�nak (a mar �s a farktõ k�z�tti t�vols�gnak) k�r�lbel�l a fele. Ez a kutya lend�letes fel�p�t�s�t igazolja. A homlok a szem�ld�kn�l dombor�an form�l�dik, az egyenes orrnyereg p�rhuzamos a r�nctalan, lapos homlok meghosszabb�tott vonal�val. A r�g�izomzat erõsen fejlett, de a form�s fejet (szõrzet fedi) nem torz�tja el a pofa. A fang k�zepesen �velt, �kben v�gzõdik. Az orrhegy t�m�tt, fekete. Az ajkak j�l illeszkednek, minden sz�nv�ltozatn�l feket�k.

Fogazat: A t�k�letes metszõfogazat erõs, teljesen feh�r, j�l z�r�d�, oll�szerû harap�s jellemzi.

F�lek: A kurt�tott f�lek magasan tûz�ttek, egyform�ra v�gottak �s egyenes tart�s�ak.(A kup�roz�st N�metorsz�gban 1987. janu�r 1-�ta, az �llatv�delmi t�rv�ny m�dos�t�sa miatt, tiltj�k.)A v�gatlan f�lek is magasan tûz�ttek, V-form�j�ak, tõbõl hajlott begyûrõd�ssel, vagy enyh�n �ll�, v�g�n elõrehajl�ak, de mindenk�ppen szimmetrikusak.

Szemek: A s�t�t szemek ov�lisak, el�l �lõk. Az als� szemh�j a szemhez simul �gy, hogy a k�tõh�rtya nem l�that�.

Nyak: A nemesen (kecsesen) lend�letes nyak erõs, sem r�vid, sem k�v�r nem lehet. A nyakszirt (tark�) kiemelkedõen �velt, a bõr feszes �s r�nctalan (sz�raz). A j�l sz�gelt nyak a t�rzzsel 50 fokos sz�get z�r be.

T�rzs: A mell meglehetõsen sz�les, laposan bar�zd�lt �s keresztir�nyban ov�lis. J� �velts�g eset�n a k�ny�k magass�g�ig h�z�dik. Az elõ mell a v�lliz�letek f�l�tt kiemelkedõ kezdete a szegycsontnak, a v�lliz�let �s a felkarcsont mark�nsan fejlett. Az als� mell h�trafel� enyh�n n�vekszik �s �tvonul az erõsen felh�zott hason. Az utols� bordahajlatt�l a cs�põig val� t�vols�g r�vid, mely �ltal a kutya z�rtnak tûnik. A t�rzs hossza k�r�lbel�l a marmagass�gnak felel meg. (Az elt�r�s legfeljebb a marmagass�g 10%-a lehet.) A h�t r�vid, gyeng�n lejt. A felsõ hat�svonal nem hajsz�legyenes, hanem egy k�nnyû, kecses lend�letet sugall, melyet a mar erõs csigoly�j�n, a h�ton �s az enyh�n leg�mb�ly�dõ faron kereszt�l a farokig k�pez.

Farok: A farok magasan helyezkedik el, f�l�ll, legfeljebb 3 tagig visszav�gott.

Mellsõ v�gtagok: A ferde lapock�k �s felkar j� (kb. 100 fokban) sz�gben helyezkednek el �s laposan, de erõsen izmosak. Az elsõ l�bak - mint �ltal�ban - egyenesek, a k�ny�k f�ggõleges.

H�ts� v�gtagok: A combok ferd�n �llnak �s erõs izomzat�ak, a bokaiz�letetek form�s sz�gell�sûek.

Talpak: A mancsok r�videk, kerekek �s erõsen z�rtak. Felfel� domborod� l�bujjak (mancstalp) s�t�t k�rm�kkel, kem�ny talpak.

Szõrzet: Sz�lk�s dr�tszõrzet, kem�ny �s sûrû t�m�tt aljszõrrel. A fedõszõr sz�lk�s, sem bozontos, sem hull�mos nem lehet �s semmik�ppen sem r�vid. A sz�j k�r�l k�pzõd�tt durva szak�ll �s a bozontos szem�ld�k, mely be�rny�kolja a szemeket tipikus jegyei az �ri�s schnauzernek.

Sz�n: Lehet tiszta fekete, s�bors sz�nû. A s�bors sz�nnek, mint teny�szt�si c�lnak, egy k�zepes �rnyalat felel meg, pigmentezett bors�z�s sz�rke algyapj�b�l. Megengedett a s�t�t f�msz�rk�tõl az ez�stszûrk�ig minden �rnyalat. Feh�r foltok a fejen, a mellen �s a l�bakon nem megengedettek.

M�ret: A marmagass�g 60-70 cm.

Mozg�s: Lend�letes, �get�s k�zben �tl�san rakja l�bait.

Hib�k: Otromb�bb, k�nnyebb, alacsonyabb fel�p�t�s, nehezebb, vagy kerekebb fej, homlokr�nc, m�lyen �lõ, vagy rosszul cs�csosod� f�lek, vil�gos �s nagyon-nagy, vagy kerek szemek, erõsen elõreugr� pofacsont, laza nyakszõrzet, szarvasnyak, r�-, elõ-, h�traharap�s, szopornyic�s fogazat, r�vid, hegyes, vagy keskeny fang. T�l hossz�, felvont, vagy laza h�t, pontyh�t, belsõ far, ny�lfarok, kifel� fordul� k�ny�k, befel� fordul� sarok, meredek, vagy hord� alak� (�) h�ts� l�bak, hossz� mancsok, poroszk�l�s, t�l r�vid, t�l hossz�, puha, hull�mos, bolyhos �s selymes szõrzet, angolnavonal, fekete nyereg �s foltok, h�tsz�j, csapott far, terrierjelleg.

Az �ri�s schnauzer jelleme

A fajta ir�nt �rdeklõdõknek fontos tudniuk, hogy az �ri�s schnauzer, f�ggetlen�l att�l, hogy kan vagy szuka, kimagasl� jellemvon�sokkal rendelkezik: szeretetteljes �s alkalmazkod�, bivalyerõs, kitart� �s �ber, m�rt�ktart�an bizalmatlan az idegenekkel szemben; sohasem harap�s, kisz�m�that� viselked�sû, ha bar�tunkk� fogadtuk �s ha a csal�don, a falk�n bel�l kialakult a helyes sorrend. M�s kutyafajt�k teny�sztõi term�szetesen ugyanezt �ll�tj�k saj�t kedvenc�krõl, ennek ellen�re igazolva l�thatjuk v�lem�ny�nket minden olyan esetben, amikor valaki egy kor�bban tartott kutyafajta ut�n �ri�s schnauzer tart�v� v�lik. Nem jellemzõ r� a csahol�s �s j�l tarthat� ak�r lak�sban, ak�r kennelben. Mindk�t esetben azonban szem elõtt kell tartani m�rhetetlen mozg�sig�ny�t �s ennek megfelelõen foglalkozni vele. Rendk�v�li szeretet�hs�ge k�vetkezetes csal�di kapcsolatot ig�nyel: V�g�rv�nyesen nem lehet azt a feltev�st igazolni, hogy az �ri�s schnauzer egygazd�s kutya lenne, de az k�ts�gtelen, hogy kik�pz�s alatt idegenkedik a vezetõcser�tõl. Sz�mos teljes�tm�nysportol� azt �ll�tja, hogy az �ri�s schnauzert neh�z kik�pezni, enn�l fogva csak r�szben alkalmas sportkuty�nak. Eme �ll�t�s val�sz�nûleg a schnauzer nyakass�g�ra vonatkozik, azonban a sok kiv�l� sport �s munkateljes�tm�ny bizony�tja, hogy aki megtanulja a “schnauzer-nyelvet”, az kimagasl� eredm�nyeket �rhet el ezen a t�ren is. Az igazi �ri�s schnauzer nyugodt �s �ntudatos, az idegeneket nem �ktelen ugat�ssal fogadja, nem l�p fel azonnal t�mad�lag, hanem azzal a ki�ll�ssal, hogy “Itt vagyok �n. �s te ki vagy?”. Ez�rt tan�csos minden idegenk�nt k�zlekedõnek, aki �ri�s schnauzer birtok�ra l�p, ezt a nagyvonal� h�zigazdagesztust respekt�lni. A csal�di k�r�n bel�l gy�ng�d, b�r v�rm�rs�klete heves: ide�lis kutya a v�llalkoz� kedvû embereknek, mindenek elõtt a csal�d fiatal tagjainak. Olyan kutya, amelyik m�g a legkem�nyebb j�t�k sor�n sem s�rtõdik meg gyorsan, �s amelyik minden�tt ott akar lenni, �bers�g�t, õrzõ-v�dõ szerep�t egy percre sem feledi: az �ri�s schnauzer sz�letett õrzõ-v�dõ kutya, ezt sohasem kell tanulniuk. Ha valamit a fej�kbe vesznek, iszony�an �nfejûek tudnak lenni. Aki azt szeretn�, hogy schnauzere probl�mamentes legyen, k�sz kell legyen a nevel�s elej�n minden parancsot h�romszor elmondani: az elsõre a kutya felemeli a fej�t, a m�sodikn�l engedelmeskedik, hacsak nem j�n valami m�s, �rdekes dolog k�zbe. Ekkor kell a harmadik parancssz�nak elhangoznia, s r�gt�n ut�na dics�rni kell az �llatot. Durvas�ggal �s katonai szigorral az �ri�s schnauzern�l nem lehet semmit sem el�rni! Persze sz�p sz�val sem lehet k�rlelni sok eredm�nnyel. K�vetkezetesnek, kem�nynek kell lenni, de nem durv�nak. Megfelelõ mennyis�gû humorral j�, ha rendelkezik a gazda, hiszen csak �gy tudja �rt�kelni kuty�ja “humor�t”, mely �n�ll�an megtanult mutatv�nyok bemutat�s�ban nyilv�nul meg: kinyitja az ajt�t, kir�molja a szemetet �s im�d lopni - mindent, ami ehetõ, vagy legal�bbis megr�ghat�.

A schnauzer t�rt�nete

Sok kutyafajt�t sz�rmaztatnak az õsidõk tõzegkuty�j�t�l, amely az �sat�sok eredm�nyei szerint 12 ezer �vvel ezelõtt �lhetett. A fejlõd�si folyamat pontosan m�g ma sincs kider�tve, de az eur�pai leletek azt bizony�tott�k, hogy t�bb fajt�nak a koponya- �s testform�ja m�r 4000 �vvel ezelõtt is egys�ges volt. A tõzegkuty�t�l sz�rmaztatj�k a pinschereket, s a pinscherek csal�dj�b�l (dr�tszõrû pinschertõl) vezetik le a schnauzerek eredet�t. E n�met fajta megjelen�se a XV. sz�zadra dat�l�dik. W�rttemberg, a badeni �s bajor nagyhercegs�gek ter�let�n, valamint Sv�jc �szaki r�sz�n, hegyi telep�l�seken �lt. Azokban a r�gi idõkben, amikor az eur�pai kontinensek h�romnegyed�t m�g erdõk bor�tott�k, s csak a l�fogat� vontat�st ismert�k, az utaz�s, a kereskedõkarav�nok, serfõzõk, �tja, a marhacsord�k hajt�sa bizony nem egyszer vesz�lyes exped�ci�nak sz�m�tott. Ezeken a vid�keken a szolgaszem�lyzethez hozz�tartozott a schnauzer is, aki ott �getett a lovak mellett, jelezve �s megfutam�tva az ellens�get. A lov�szokkal egy�tt az ist�ll�ban aludtak. �gy azut�n a legkedvesebb sz�rakoz�sa a r�gcs�l�k vad�szata volt. Ez a vad�szszenved�ly adta neki a rattler nevet is. Erõs, nyers, kem�ny �llatok voltak, a mai k�z�p schnauzernek megfelelõ testfel�p�t�ssel. K�s�rõ �s õrtev�kenys�g�k�n t�l, a parasztport�k, birtokok megveszthetetlen h�zõrzõik�nt tartott�k õket.

Ha valaki egy schnauzerre r�n�z, a legfeltûnõbb rajta, a karakteres pofaszak�ll �s szem�ld�k. Inn�t kapta a nev�t is: schnauze (pof�s), amelyet - mivel komolytalannak tartottak - hivatalosan nagyon sok�ig nem fogadtak el. E kutyafajt�t, mint schnauzert, elõsz�r 1842-ben eml�tik meg. H�rom fajtav�ltozata ismert, a m�retnagys�g szerint: �ri�s, k�z�p �s t�rpe.

Az �ri�s schnauzer kialakul�s�ban felt�telez�s szerint r�szt kapott, a pinscher mellett, simaszõrû n�met terelõkutya is �s a flandriai bouvier (egyes forr�sok szerint a puli(!) is). E fajtav�ltozatn�l elõsz�r 1850 k�r�li ki�ll�t�son tal�lkozunk, ahol a feljegyz�sek szerint a “Medveschnauzer” �s a “Russ- (korom) schnauzer” nagy tetsz�st aratott. Az �ri�s schnauzer az 1900-as �vek elej�n M�nchenben �s k�rny�k�n volt a legsûrûbben megtal�lhat�, s �gy a k�ztudatban kialakult t�ves elk�pzel�s miatt elõsz�r e fajt�t m�ncheni schnauzernek nevezt�k el. Ez a t�ved�s onnan sz�rmazott, hogy dr. Zurhell, az akkori M�nchener Schnauzerklub vezetõje 1909-ben �sszesz�moltatta, hogy a v�rosban abban az �vben 462 �ri�s schnauzer ut�n fizettek ad�t.

A bajor schnauzerklub ki�ll�t�s�n 1909. okt�ber 7-�n M�nchenben jelentek meg elõsz�r �ri�s schnauzer n�ven. Boppel, kor�nak neves kynol�gusa b�r�lta el a felvezetett 27 kant �s 2 szuk�t, melyekrõl t�bbek k�z�tt a k�vetkezõket �rta: “... Igen lenyûg�zõ l�tv�ny volt ezeket a jellegzetes, erõtõl duzzzad�, r�vid �s hossz� szõrû, de nagyr�szben dr�tszõrû kem�ny fick�kat t�megben l�tni. Õszint�n bevallom, nem siettem a b�r�lattal, aszokatlan benyom�sban gy�ny�rk�dtem ...” Ezen a ki�ll�t�son Boppel egy kant tartott tov�bbteny�szt�sre alkalmasnak. Ez a kutya m�lyfekete sz�nû volt (kev�s feh�r tûz�ssel) kem�ny dr�tszõrrel. Neve: Bitru v. Wienberg. Ezzel az apa�llattal kezdõd�tt el az �ri�s schnauzerek hivatalosan bejegyzett teny�szt�se, s õ volt az 1. t�rzsk�nyvi sz�mot viselõ egyed. A m�ncheni ki�ll�t�s nagy eredm�nye volt a standard meghat�roz�sa.

A pion�r eredm�nyekben fontos szerpet t�lt be J. Berta, az 1880-19190-es �vek h�res szak�rtõje, aki a schnauzer fajtajelleg�nek kialak�t�s�ban jeleskedett. �gy vallott r�luk: “�l�nk �szj�r�s�, hat�rozott, tettrek�sz, nem ugat�s fajta. Temperamentumoss�ga mellett szer�ny, sztoikus, csaknem filoz�fikus nyugalmat mutat, amely azonban pillanatok alatt t�mad� kedvbe megy �t, s vads�gba csap. Okos, lelkiekben gazdag, kifejez�steli szemei el�rulj�k a jellem�t.” Õ volt az, aki az 1897-es erfurti ki�ll�t�son a dr�tszõrû t�rpe pinscherek k�z�l kiemelte azokat az egyedeket, akik st�lusukban �s testi fel�p�t�s�kben az “elk�pzelt” t�pushoz k�zel�tettek, s ezzel megadta az ind�t�st a t�rpe schnauzer megform�l�s�hoz.

A schnauzer egyre n�pszerûbb lett, fantasztikus sz�v�ss�ga, az idõj�r�s viszontags�gait j�l b�r� ereje, mozg�konys�ga, intelligenci�ja univerz�lis kuty�v� tett�k.

Az �ri�s schnauzert az 1900-as �vek elej�tõl m�r szolg�lati �s õrzõ-v�dõ kutyak�nt is kik�pezt�k. Az elsõ �s m�sodik vil�gh�bor�ban hadikutyak�nt k�ld�nc munk�ra, sebes�ltek felkutat�s�ra haszn�lt�k. A rendõrs�gi �s az õrmunk�ban cs�csteljes�tm�nyeket ny�jtott. Az I. Vil�gh�bor� ut�n F�lix Ebner vezet�s�vel a schnauzer ir�nt komolyan �rdeklõdõ szakemberek igyekeztek a Bajor-Alpokban �s fenns�kokon fellelhetõ jobb egyedeket a fajta megõrz�se �s a teny�szt�s �jraind�t�sa �rdek�ben megv�s�rolni.

Sikeres munk�juk k�vetkezm�nyek�nt a fajta elindult vil�gh�d�t� �tj�ra, s r�videsen vezetõ szerepet kapott a munkakuty�k k�z�tt. Edzetts�ge, ellen�ll�k�pess�ge, n�pszerûs�g�t m�g ink�bb n�velte. Gyorsan elterjedt a k�l�nb�zõ eur�pai orsz�gokban is, s m�r 1920-ban a tengeren t�lon, s az �llamokban is fellelhetõ volt.

Magyarorsz�gon a fajta elsõ*** hivatalos bejegyz�se 1967-ben t�rt�nt meg. A hazai schnauzer�llom�ny alap�t�i k�z�tt voltak Simor Gy�rgy, Vad�cz B�la �s Hokky Gyula b�csi is. Simor Gy�rgy volt a tulajdonosa a Csehszlov�ki�b�l behozott elsõ k�t fekete �ri�s szuk�nak, Doris �s Daisy z Maridonak (tksz.: 1,2). Az elsõ s�-bors t�rpe, ugyanilyen sz�nû k�z�p �s `79-ben az elsõ s�-bors �ri�s, Cora La Petit Tu In behozatala is az õ nev�hez fûzõdik. Cora volt az itthoni s�-bors �ri�sok õsanyja.

Szinte p�rhuzamosan kezdett foglalkozni a fekete �ri�sokkal Vad�cz B�la is az NDK-b�l behozott k�t szuk�val, Gibsi �s Gabi Dreiangellal (tksz.: 6,7). Az elsõ magyarorsz�gi almot is õ hozta le 1969 j�lius�ban. Hokky Gyula b�csi neve a fekete t�rpe teny�szt�s�nek az ind�t�s�t f�mjelzi. A schnauzerek hossz� sora k�vette a kezdeti l�p�seket, s a `80-as �vekig NDK �s cseh teny�szetekbõl ker�ltek a kuty�k behozatalra.

A mind divatosabb� v�l� �ri�s schnauzerekn�l minõs�gi v�ltoz�st az 1984/85-�s esztendõ hozott. A sort Langer S�ndor �ltal, G�nther Binjash dortmundi teny�szet�bõl behozott ICH. Cornix v.d. Hohen Ward nyitotta meg, s ezt k�vett�k a modern t�pus� �ri�s schnauzerek NSZK �s Hollandia legjobb v�rvonal� kanjainak - Marko's Clif, Hondo v. G�nterstal, Hasso v. G�nterstal, Iwan v.d. Lederhecke, Lars v.d. Noorderenk, Ibo v. Bergherbos - ut�dai.

***A t�rzsk�nyvez�st a II. Vil�gh�bor� ut�n �jraind�tott�k! Az elsõ k�t schnauzer �gy:

Kan: Borstel v. Reichenstein MET 1. O. Sch. - Sz�l. 1935. VI. 17. (Muck v. d. Burg Heldenstein x Berbel v. Alt Heidelberg) Teny.: Fritz Beckenbach Tul.: Romeiser L�szl�

Szuka: 2xHgy, Derbygy. Serra v. d. Burg Heldenstein MET 2. O. Sch. - Sz�l. 1935. IV. 18. (Muck v. d. Heldenstein x Gerta v. d. Burg Heldenstein) Teny.: H. Held Tul.: So�s Nagy J�nosn� Joannovich N�ra

(Az adatok az 1939. augusztus havi A Kutya 10. oldl�r�l val�k!)

A schnauzer �pol�sa

A schnauzer sz�mos elõny�s tulajdons�ggal rendelkezik, lak�sban �s kertben egyar�nt j�l tarthat�, amennyiben biztos�tjuk sz�m�ra a rendszeres testmozg�st.Szõr�nek mindennapos �pol�sa nem ig�nyel k�l�nleges �s hosszan tart� foglalkoz�st a tulajdonost�l, b�r a sz�p, d�s fejszõr kicsivel t�bb gondot jelent. Naponta egyszer, �tkez�s ut�n (mivel a szak�ll belel�g az �telbe) tiszt�tsuk le nedves ruh�val a pof�t, a zsirad�kot t�vol�tsuk el �s kef�lj�k elõre a szõrzetet. Samponnal ne mossuk le, mert kisz�rad �s let�redezik a fejszõr. Ink�bb paraffinolajjal kenj�k �t �s kef�lj�k �t, ez maximum egy perc. �gy meggyõzõdhet�nk arr�l, hogy s�ta k�zben - fõk�pp ny�ron - a veszedelmes tokl�sz nem ker�lt-e a l�bujjak k�z�, vagy - t�len - nem ragadt-e h�, vagy j�g (s�s l�!) a talpp�rn�k k�z�. Esõs idõben v�rjuk meg, am�g a kutya megsz�rad a s�t�ltat�s ut�n �s kef�lj�k ki, �gy a s�r kipereg a szõrbõl, nem lesz lucskos a szõnyeg.

A schnauzer standard elõ�rja: “... a szõrzet sz�lk�s, durva, egyenes dr�tszõrû a h�ton, a fejen �s a l�bakon hosszabb, puh�bb, de nem selymes, vagy g�nd�r...” Ezt a szõrminõs�get kell szem elõtt tartani a teny�szt�sben �s tart�sban.

Elterjedt kozmetikai beavatkoz�s a ny�r�s, de ez a m�dszer megv�ltoztatja a schnauzer szõr�nek minõs�g�t. A szakszerû kozmetika a trimmel�s. A sz�lk�s szõrzet a ny�r�s k�vetkezt�ben elpuhul, elveszti dr�tszõrû kem�nys�g�t (ez�ltal a fajta jelleg�t), t�nkreteszi a szakaszos �r�st, �gy a tov�bbiakban lehetetlenn� teszi a trimmel�st. Sokan az�rt v�lasztj�k m�gis ezt a m�dszert, mert �gy nem kell kiv�rni, am�g a szõrzet trimmelhetõ (be�rik), hanem b�rmikor leny�rhatj�k a kuty�t. M�gsem helyeslem ezt a m�dszert, mivel a ny�rott szõr ugyan�gy hullik, mint a hossz� �s tele lesz vele a lak�s, a b�tor. A trimmel�s amellett, hogy megõrzi a schnauzer szõr�nek eredeti jelleg�t, elõny�s, mert a term�szetes vedl�st seg�ti, �gy egy�ltal�n nem hullik el kuty�nk szõre. Ez k�l�n�sen fontos lak�sban tartott �llatok eset�ben.

Term�szetesen elõfordulnak olyan egyedek, amelyek szõre nem t�k�letes, �gy hi�ba is pr�b�lkozn�nk a trimmel�ssel, csak k�nozn�nk vele. (Selymes, g�nd�r szõrû schnauzer nem k�v�natos a teny�szt�sben.)

A schnauzert egy �vben kb. 2-3 alkalommal kell trimmelni: tavasszal �s ny�r v�g�n, esetleg m�g k�sõ õsszel, ha el�g vastag az aljszõre, hogy megv�dje a hidegtõl, vagy lak�sban tartjuk. Hogy el�gg� �rett-e a szõre a trimmel�shez, azt k�nnyed�n meg�llap�thatjuk, ha a kutya szõr�bõl az ujjunk k�z� fogunk egy kisebb tincset (15-20 sz�l) �s ahogy a kutya elõrel�p, ez a tincs - r�nt�s n�lk�l - a kez�nkben marad. Amennyiben a tulajdonos a kozmetik�t otthon, saj�t maga k�v�nja elv�gezni kuty�j�n, a k�vetkezõ szersz�mokkal kell rendelkeznie:

• Trimmelõk�s (fogazott, nyeles kis k�s, ami �letlen)
• Ny�r�oll� (kifejezetten kutyany�r�shoz haszn�lhat�)
• Oll� (j� minõs�gû fodr�szoll�, 18-19-es m�ret)
• Ritk�t� oll�
• K�r�mv�g�

Kiz�r�lag t�k�letes, e c�lra k�sz�lt, j� minõs�gû szersz�mot haszn�ljunk, ellenkezõ esetben csak �rthatunk a kuty�nak.

1. Trimmel�s: A ki�ll�t�s elõtt kb. 6 h�ttel (att�l f�ggõen, hogy addig h�nyszor volt m�r trimmelve, milyen gyorsan nõtt �ssze eddig a szõr), a teljes szõrben levõ kuty�t t�pj�k le �leten trimmelõk�ssel. Alaposan szedj�k ki az �rett fedõszõr�ket. Majd a ki�ll�t�s elõtti h�tig (�tsz�r) hetente egyszer nem hegyes ac�l fûr�szlappal gerebly�zz�k ki a puha aljszõrt. Vigy�zzunk! Nem teljesen, csak annyit, amennyi k�v�natos, hogy sz�lk�s, sz�r�s legyen a h�t tapint�sa.
2. Ny�r�s: A ki�ll�t�s elõtt 2-3 h�ttel (a rajzon jelzett r�szeken) �jra szedj�k ki a szõrt a trimmelõk�ssel vagy ritk�t�oll�val egyenletesre, ezzel hangs�lyozva a kutya izomzat�t. �gyelj�nk, hogy ne v�lj�k el �lesen a trimmel�stõl, gondosan k�sz�ts�k az �tmenetet a szõr hossz�s�g�t�l f�ggõen.
3. Ny�r�s: A ki�ll�t�s elõtt kb. egy h�ttel ny�rjuk eg�szen r�vidre a fejtetõt a d�s szem�ld�k vonal�ig, a f�leket k�v�l-bel�l, a nyakat a szegycsontt�l felfel�, hogy j�l l�tsz�dj�k a feszes nyakbõr. A farok alatti r�szt a forg�kig ny�rjuk eg�szen r�vidre, term�szetesen itt is �gyelve az �tmenetekre a hosszabb �s r�videbb szõr�k tal�lkoz�s�n�l. K�l�n�sen vigy�zzunk a pofa ny�r�sakor, elm�letileg az arcon tal�lhat� �t szem�lcs k�z�tt kell k�pzeletbeli vonalat alkotva meghagyni a d�s pofaszak�llt, de ez f�gghet kuty�nk fejform�j�t�l. Figyelj�nk arra, hogy ak�r nyitott, ak�r csukott a kuty�nk sz�ja, egyar�nt t�glalap alakot mutasson, hogy amikor liheg, a sz�jzug felett l�võ szõr�k nehogy oldalra ki�lljanak vagy becsukott sz�jn�l a r�g�izom �lesen kiugorjon.
4. Oll�z�s: A ki�ll�t�s elõtt egy h�ttel �les fodr�szoll�val igaz�tsuk meg, szedj�k �t a l�bakon az esetleges ki�ll� szõr�ket, a mancsokat ny�rjuk k�rbe, hogy kerek, z�rt legyen, a pofaszõr�k k�z�l t�pj�k ki vagy v�gjuk le a ki�ll� r�szeket. Az orrh�ton vagy a szem elõtt levõ hossz� szõr�ket is cs�pj�k le. A mellkasszõrt szedj�k egyenletesre, a ki�ll� szõr�ket v�gjuk le. A f�lek sz�leit ny�rjuk k�r�l oll�val. A combok belsõ r�sz�n �s a hason szint�n v�gjuk le a szõrt r�vidre. Ki�ll�t�s elõtt legal�bb h�rom-n�gy nappal f�rdess�k meg a kuty�nkat �s sz�rad�s ut�n alaposan kef�lj�k ki, majd az esetleges hosszabb ki�ll� szõr�ket az eg�sz testen t�pkedj�k vagy cs�pj�k le. K�sõbb m�r ne f�rdess�k a kuty�t, mert a f�rdet�s puh�v� teszi a szõrzetet.